Mind? The gap – 1. könyv, 14. fejezet – A húszezer fontot érő kérdés

Scroll down for English!

14.

A húszezer fontot érő kérdés

Istenit vacsoráztunk, aztán elmentünk egy másik bárba, ahol szuper zenéket hallgattunk. Én nem voltam ivós hangulatban, teljesen fesztelenül éreztem magam és tökéletesen boldog voltam a világgal, így csak egy pohár sört ittam, de a bárban rájöttem, hogy akármi is volt az, ami készülődött, az felőle jött, mert gyors egymásutánban két italt is leküldött, egy leheletnyi kétségbeeséssel kísérve. Pont azon kezdtem el gondolkodni, hogy ha így folytatja, vajon hogy a fenébe fogom hazaszállítani majd, de szerencsére egyet ivott már csak, aztán abbahagyta. De az egész este folyamán ugyanolyan cuki, beszédes és vicces maradt, úgyhogy néha azon kaptam magam, hogy elgondolkodom, nem csak képzeltem-e azt a furcsa hangulatot. Olyan éjfél felé nekem elég volt a bulizásból, mert inkább már arra vágytam, hogy intim környezetben lehessek vele, mivel itt távol kellett tőle tartanom a számat és a kezemet. Megkérdeztem, ne menjünk-e lassan és megegyeztünk, hogy elindulunk. Percek alatt hazasétáltunk a balzsamos nyári éjszakában, mert nagyon közel voltunk a lakásukhoz. Otthon barát sehol nem volt látható, így mi is gyorsan összekészülődtünk a lefekvéshez.

Olvasott az ágyban, amikor kijöttem a fürdőből, de fölnézett, ahogy közeledtem. Letette a könyvet, levette a szemüvegét, én bebújtam mellé az ágyba és magához húzott. A kezembe vettem az arcát és megcsókoltam, majd, mivel még égett a villany, egyszer megálltam, hogy a gyönyörű szemébe nézzek. Suttogtam, hogy szeretlek és köré fontam a lábaimat. Becsukta a szemét, mélyet lélegzett és amikor újra kinyitotta, szorosan magához ölelt. Mikor engedett a szorításán, felemeltem a fejem és teljes odaadással néztem rá. Kinyúlt, lekapcsolta a lámpát és a sötétben újra megcsókolt. Beszívtam a csodás illatát, kóstolgattam a finom száját és elkezdtem simogatni a puha bőrét a hátán. Aztán egyszer csak egy szinte tapintható változást érzékeltem az energiában, amivel ölelt. Először nem tudtam volna megmondani, mi az, de aztán rájöttem, hogy igazi vágyat éreztem belőle áradni. Olyan régóta akartam már, hogy először majdnem zavarba jöttem tőle, pedig nem vagyok egy túl szégyenlős típus. Igazi szenvedéllyel csókolt meg és váratlanul, mintha egy hirtelen döntés lenne, nehogy meggondolja magát, levette a pólómat. Kicsit megemelkedtem, hogy segítsek neki. Puha kezeket éreztem a hajamba túrni a tarkóm felett, aztán a hátamat simogatták, majd lassan, még mindig csók közben, elkezdték felfedezni az első részt is. Eddigre a szemem hozzászokott a sötéthez, így újra láttam már és ahogy ránéztem, igazi sóvárgást láttam a szemében. Megfordultam, hogy felülre kerüljek és ahogyan a fenekemet a megfelelő helyre igazítottam, éreztem, hogy tényleg valódi vágyról van szó. Úristen – gondoltam és ezen a ponton az agyam kikapcsolt. Ami továbbra is működött a testemben, az a szívem volt, hogy érezzem vele a szerelmet iránta és a receptorok, hogy érzékeljék, ami történik. Valahogyan az alsóneműnktől is megszabadultunk, de fogalmam sem volt, hogyan. Amikor a kezembe vettem, úgy éreztem, a világ legnagyobb kincsét fogom éppen és el sem tudtam volna képzelni ennél gyönyörűbbet vagy tökéletesebbet. A teste minden négyzetcentiméterét végigcsókoltam, mert érezni akartam az ő saját, egyedi ízét és hagyni, hogy ráolvadjon a nyelvem hegyére. Boldogan hagyta magát vezetni, sőt, majdnem hogy igényelte is kimondatlanul. Próbáltam halk maradni, de mondta, hogy nem kell, mivel barát szobája a lakás másik végében van. A legnagyobb örömmel tapasztaltam, hogy meglepően jól tájékozott a női testtel kapcsolatban és elképesztően finom volt. Egyszer sem szakítottuk meg a szemkontaktust és olyan természetes, olyan magától értetődő volt őt magamban érezni, hogy el sem tudtam képzelni, hogy élhettem le enélkül olyan sok évet. Egyre csak a nevét suttogtam, ami ebben a szituációban pont úgy hangzott, mint egy rövidke gyönyörkiáltás. Tele voltam vele, az összes érzékem, az agyam, a testem, a szívem, ő ott volt mindenhol én pedig eltűntem, kirobbantam az űrbe, ahol milliónyi apró darabra törtem össze, amik mind egyesével hullottak vissza, körülvéve őt a a szerelmemmel. Figyeltem, ahogy szétterül a gyönyör a szép vonásain, aztán zokogni kezdtem, az arcomat a nyakába rejtve, milliárdnyi elfojtott könnycseppet sírtam az őszülő szőrbe a mellkasán és ő volt az első férfi életemben, aki tökéletesen értette és nem rémült meg tőle. Szorosan ölelt, a fejem búbját puszilgatta és az arcomat simogatta. Sokáig így maradtunk, mire a sírásom lassan elcsendesedett és újra fel tudtam nézni az arcába. Rámosolyogtam és megcsókoltam.

-Jobb már? – suttogta.

-Hm. Igen. Ennek ki kellett jönnie – mondtam.

-Tudom. De ez…hát nem így emlékeztem rá… – mondta és lágyan nevetett – Azta!

Az agyam még mindig szabadságon volt. Nem tudtam gondolkodni és hogy őszinte legyek, nem is hiányzott. Még egy óráig maradtunk ébren nagyjából, ölelkeztünk és halkan beszélgettünk, semmi különösről, csak úgy. Fogta a kezemet, időről időre megpuszilta és a melléhez húzott. Hozzásimultam a meleg, enyhén izzadt testéhez és élveztem a lélegzete hangját a fülem mellett. Így aludtunk el, én a kiskifli, a fejem az előrenyújtott karján pihent, amin a szőr néha megcsiklandozta az orromat. Azon az éjszakán egyszer sem ébredtem fel és reggelre kelve még mindig a karjában találtam magamat, csak egy teljesen más pozícióban.

Ébredés után, ahogy a valóság gyengéden elkezdett bekúszni az agyamba, először is emlékeztetnem kellett magamat arra, hogy ez valójában is megtörtént, nem csak a fejemben. Aztán felnéztem a szép arcára – még mindig aludt – és visszagondoltam arra, hogy pontosan hogyan is volt. Imádtam, hogy nem beszélt, nem magyarázott, nem próbálta elbagatellizálni. Volt egyfajta ártatlanság abban, ahogyan kezelte a helyzetet és ezt nagyon meghatónak találtam. Értékeltem azt az egyértelmű lelkesedést, amivel adni akart és a teljes figyelmét, amit a reakcióimnak szentelt.

Lenyűgözőnek találtam őt. Pont ugyanúgy szeretkezett, ahogyan minden mást is csinált és én imádtam a hozzáállását az élete minden egyes aspektusához. Engem is beleértve. Amennyiben persze az élete aspektusaként vagyok bélyegezhető, de úgy gondoltam, ezen a ponton már elkerülhetetlenül azzá váltam. Elkezdte kinyitni a szemét, azonnal érzékelte a jelenlétemet és mosolyogva nézett rám.

-Szia Gyönyörű – mondtam.

-Vécére kell mennem – mondta, én pedig elröhögtem magam, miközben ő megpuszilta a homlokomat.

-Óriási! Itt a 20.000 fontot érő kérdés a Legyen ön is milliomos!-ban. Most feküdtél le a nővel, aki szerelmes beléd, mi az első, amit mondasz neki reggel? A: Vécére kell mennem. B: Jó reggelt, drágám. C: Te vagy életem dugása. D: Én is szeretlek.

-Hát, az A, csak az A lehet – kacarászott, felkelt és körülnézett az alsónadrágját keresve, ami sehol nem volt látható. Biztos nagyon sürgető volt a helyzet, mert úgy döntött, így is megy, bár láttam, hogy egy kicsit kényelmetlenül érzi magát tök meztelenül. Nem kellett volna – Egy perc és visszajövök.

Tényleg jött is. Visszabújt mellém és azt mondta:

-Rendben. Kezdjük elölről. Jó reggelt, bébi!

-Te most bébinek hívtál? – széles mosollyal kérdeztem. Nagyon cuki volt.

-Igen. Nem mondom azt, hogy drágám. Szörnyen mesterkélt és felsőosztálybeli – mondta.

-Ó, az csak egy lehetőség volt. Tetszik a bébi, de azt is imádom, ahogyan a nevemet mondod.

-Fogadok, hogy nagyon esetlen, ahogy angol akcentussal mondom.

-Pont azt imádom benne – mondtam. Megöleltem és magamra húztam. Imádtam, ahogyan lenéz rám, volt valami elképesztően szexis a szemében. Csókolózni kezdtünk, aztán lezavartunk egy mesés, spontán, gyors menetet, amit természetesen én kezdeményeztem, ő viszont, határozottan előzékenyen, kivitelezett.

-Azért nem fogsz majd úgy hajtani, mint egy versenylovat, ugye? – kérdezte, kamu felháborodással az arcán, ahogy a légzése kezdett visszatérni a normálishoz.

-Nem ígérhetek semmit, ne haragudj.

-Hát, mindegy. Az élet kemény, gondolom – mosolygott – Na gyerünk reggelizni, éhen halok – mondta, úgyhogy gyorsan felöltöztünk és kimentünk a konyhába. Haver már ott volt, újságot olvasott és reggelizőpelyhet evett éppen. Felnézett, ahogy bementünk és szemügyre vett minket.

-Jó reggelt – mondta, amikor beléptünk, aztán elkezdett nagyon vigyorogni – valóban nagyon jó reggelt! – röhögni kezdett.

-Bekussolsz! – mondta ő és megcsapta havert egy konyharuhával. Én csak jó reggelt suttogtam és az egyikről a másikra néztem. Olyanok voltak, mint a kisfiúk a játszótéren. Úgy tűnik, sosem lehetsz túl öreg ahhoz, hogy a barátodat baszogasd. És hála Istennek, hogy így van.

Tökéletes boldogságban telt a nap: elmentünk megnézni egy kiállítást, amire kíváncsi volt, aztán ebédelni később pedig csak sétáltunk és beszélgettünk. Hogy őszinte legyek, nem vagyok túlzottan oda a kiállításokért néhány kivételtől eltekintve, de ő olyan művelt volt, következésképpen mindenről annyira lebilincselően és olyan szenvedéllyel tudott beszélni, hogy még én is élvezetesnek találtam. Egy párhuzamos univerzumban nagyszerű tanár lett volna belőle. A reptérre vezető úton megbeszéltük, hogy legközelebb két hét múlva fogunk találkozni, mert a következő hétvégén dolga volt.

-Bár szívesebben mennék én Budapestre, mert ott tökéletesen el tudok vegyülni és szinte sosem ismernek fel, ami pont jól jön, ha épp a szeretőddel töltesz el egy hétvégét –  mondta és a “szerető” szónál rám nézett és mosolygott – de most mégis jobb lenne, ha te jönnél Londonba. Elég sűrűek lesznek a következő hetek, ahogy alakul az új album és ha nekem kéne utaznom, akkor gyakorlatilag egy napot tudnánk csak együtt lenni. De ha te jössz, akkor ott lesz nekünk az egész hétvége attól a néhány órától eltekintve, amit szombat délelőtt a stúdióban fogunk tölteni, de oda velem tudsz jönni és ebédre már szabad leszek. Mit szólsz?

-Szuper. Boldogan megyek Londonba, hogy lássalak. Mit gondolsz, ebéd után lemehetnénk a vidéki házadba szombaton?

-Gondolom igen, miért ne? De azt hittem imádod Londont… – nem értette.

-Így van, imádom. Valószínűleg túlzottan is. Félek, hogy zavaró lenne.

-Hogy érted azt, hogy zavaró lenne? – nevetni kezdett.

-Úgy értem, hogy nem tudok megbirkózni két dologgal egyszerre, amit ennyire szeretek – én is nevetni kezdtem, röhejesen hangzott, de így éreztem.

-Egy városhoz hasonlítasz engem??? Komolyan? Szégyen! – a komolyság aprócska csíráját éreztem a vicc mögé rejtve.

-Próbálom megmagyarázni. London elképesztő város és nagyon élénk, izgalmas. Amikor ott éltem, hozzászoktam a rezgéséhez, de most, hogy ilyen ritkán látom, sosem töltök ott elég időt ahhoz, hogy újra megszokjam. Veled lenni pedig nem a hétköznapi életem része, mindig valamiféle ünnep, amikor, ha egy mód van rá, nem szeretnék semmi olyat, ami elvonja rólad a figyelmemet. Ennek van így értelme számodra?

-Nincs. De elfogadom, hogy így működsz – mondta és rám mosolygott – Akkor Kentbe megyünk. Igazából, most hogy így belegondolok, nagyon is tetszik az ötlet. Egy kis csend és béke, hosszú séták és ebéd a falusi kocsmában. Igen, jól fog esni.

És remélhetőleg nem lesz ott egyetlen kiállítás sem, gondoltam. Nem rossz.

 

14.

We had a very nice dinner then went to a different bar and listened to some really good music. I wasn’t in a drinking mood, I felt completely at ease and perfectly happy with the world so I only had a small beer but at the bar I realized that whatever was brewing, it was coming from him as he had two drinks, one after the other very hastily, with a touch of desperation. I was beginning to wonder that if he would go on like this how on Earth would I be able to get him home but thankfully he only had one more then stopped. But all throughout the evening he stayed very chatty, funny and sweet so I sometimes caught myself thinking I might just have been imagining things. At about midnight I had enough of socializing and felt like just going home to have some hugs and kisses as I had to keep my hands and mouth off him in public. So I asked him if we should go and we agreed it was time. Walked home in the beautiful, warm, balmy evening in a few minutes as we were really near their apartment. At home mate wasn’t anywhere to be seen and we got ready for bed quickly.

He was reading when I came out of the bathroom but looked up as I approached him. He put his book down, took his glasses off and as I got into bed, pulled me to him. I took his face in my hands, kissed him and as he hadn’t yet switched the light off, I stopped at some point to look into his beautiful eyes. I whispered I love you and wrapped my legs around him. He closed his eyes, gave a deep sigh and when he opened them again he embraced me really tight. When he eased his grip I looked up at his face with complete adoration. He reached out to turn the light off and kissed me again in the darkness. I breathed in his fantastic smell, tasted his delicious mouth and started caressing the soft skin on his back. Then I felt an almost palpable shift in the energy he held me with. At first I couldn’t put my finger on it but then I realized it was true desire. I’d been wanting it for so long that suddenly I found myself almost embarrassed about it first though I’m not a particularly shy kind. He kissed me with real passion and rapidly, like a swift decision, he took off my t-shirt. I rose slightly to help him do it. Felt soft hands going into my hair at the back of my head, then caressing my back and, whilst still kissing me, slowly starting to explore the front. By this time my eyes have gotten used to the darkness so I could see him again and I saw real yearning in his eyes. I moved to get on top of him and as I shifted my bottom into the right place I felt it was desire alright. Oh my God – I thought then my mind went blank. It switched off again. All that stayed in my body, still working was a big heart to feel the love for him and receptors to feel what was happening. At one point we got rid of our underwear but I wasn’t quite sure how. As I held him, it felt like I just had the world’s biggest treasure in my hand and I couldn’t imagine anything more beautiful and perfect. I kissed every single inch of his body cos I just wanted to taste his personal, unique flavour and let it settle on the tip of my tounge. He was happy to be led, in fact, almost demanded it silently. I tried to keep my noise down but he told me not to as mate’s room was on the other side of the apartment. With the greatest pleasure I found that he was surprisingly well educated about a female body and he felt absolutely amazing. We never broke eye contact for one second and it was just so natural, so implicit to have him inside me that I couldn’t imagine having lived for so long without it. I kept whispering his name, which sounded in this situation like a short cry of pleasure. I was full of him, all my senses, my mind, my body, my heart – he was everywhere and I got lost, got shot out into space and shattered into a million tiny pieces that slowly fell back, one by one, surrounding him with my love. I watched his pleasure spreading his gorgeous features then I burst into tears, hid my face into his neck, cried a billion restrained teardrops into the greying hair on his chest and he was the first man ever, who understood it perfectly and didn’t get frightened by it. He was holding me tight, kissing the top of my head and stroking my face. We stayed like this for ages whilst my crying started to slowly calm down and I could look up into his eyes again. I smiled at him and kissed him.

-Better now? – he whispered.

-Hm. Yes, it had to come out – I said

-I know. But this… I mean, this was not how I remembered it! – he laughed softly – Wow.

My mind was still on holiday. I couldn’t think and to be honest, I didn’t miss it at all. We stayed up for about an hour afterwards, just cuddling and talking quietly about nothing in particular. He was holding my hand, kissing it every now and again, pulling me to his chest. I pressed my body against his warm, slightly sweaty naked body and enjoyed feeling his breath on my ear. We fell asleep like that, me being the little spoon, my head resting on his outstreched arm, the hair on it gently tickling my nose at times. I never woke up that night completely but in the morning I found myself still in his arms, in an entirely different position.

After waking, as reality gently started seeping into my mind, I first had to remind myself that it really has happened, not only in my head. Then I looked up at his gorgeous face, still sleeping and let my mind wander back to how exactly it was. I loved the fact that he didn’t talk, didn’t explain, didn’t try to make light of it. There was a sort of naivety about the way he treated the situtation and I found it very moving. I appreciated his obvious eagerness to give and his full attention that he dedicated to my reactions.

He mesmerized me. The way he made love was very much like the way he did everything else, I thought and I loved his attitude towards every single aspect of his life. Including me. That is, if I could be labelled as an aspect of his life, but I suppose by this point I inevitably became one. He started opening his eyes, sensed my presence immediately and looked at me with a smile.

-Hi Gorgeous – I said.

-I need the loo – he said and I started laughing whilst he kissed my forehead.

-Oh, wow! Your £20000 question in Who wants to be a millionarie? You’ve just slept with a woman who’s in love with you, what do you say to her first thing in the morning? A: I need the loo, B: Good morning, sweetheart, C: You are the shag of my life, D: I love you too.

-Well… A, it’s got to be A – he giggled, got out of bed and looked around for his underwear which was nowhere to be seen. He must have been pretty desperate cos he decided to go anyway but I could sense he was slightly uncomfortable about being naked. He really shouldn’t have been. – Will be back in a minute.

He was. Came back to bed and said:

-Right. Start again. Good morning, baby!

-Did you just call me “baby”? – I asked with a wide smile. It was cute.

-Yes. I don’t say “sweetheart”, it’s terribly pretentious and upper class – he said.

-Oh, it was just an option. I like “baby” but I also love the way you say my name.

-I bet it’s really clumsy, the way I say it with an English accent.

-That’s exactly what I love about it – I cuddled him and pulled him on top of me. I just loved the way he looked down at me, there was something amazingly sexy in his eyes. We started kissing then had the most fabulous, spontaneous quicky, initiated by me of course but maintained by a very obliging him.

-You’re not gonna run me like a racehorse, are you? – he asked me with a fake outraged face expression as his breathing was getting back to normal.

-Can’t really promise anything. Sorry.

-Oh well. Life’s tough, I suppose – he smiled – Let’s go, I need some food – he said so we got dressed and went into the kitchen. Mate was there already, reading a paper and having a bowl of cereal. He looked up as we walked in and scrutinized us.

-Good morning – said mate then started smiling broadly – a very good morning, indeed – he laughed.

-Shut it – he said and flicked mate with a tea towel. I just whispered good morning and looked from one to the other. They looked like boys on the playground. You can never be too old for taking the piss out of your friend, it seems. And thank God for that.

The day was spent in absolute perfect happiness, going to an exhibition he wanted to see then lunch and just walking and chatting. To be honest, I’m not one for exhibitions really, apart from a few exceptions but he loved art and was so educated, consequently talked about everything so grippingly and with such passion that even I found it enjoyable. In another life he would have made a fantastic teacher I thought. On the way to the airport we were discussing the next time we would see each other which was going to be in two weeks time as the following weekend they were busy.

-Although I would prefer to come to Budapest as I can just blend in there and hardly ever get recognized, which suits spending a weekend with your lover just fine – he said, looking at me and smiling at the word “lover” – but this time it would be better if you came to London instead. These are busy weeks with the album coming on and if I had to fly we would only have, well, basically one day to spend together. But if you come to see me we’ll have the whole weekend apart from a few hours in the studio on Saturday morning but you can come with me and we’ll be ready for lunchtime. How about that?

-Fantastic. Happy to come to London to see you. What do you think, could we go to your country house after lunch on Saturday?

-I suppose we could, why not? But I thought you loved London… – he was confused.

-I do. I love it too much, probably. It might be a distraction.

-What do you mean, a distraction? – he found it funny and started laughing.

-I mean I can’t deal with two things I love that much, at the same time – I started laughing as well, it sounded ridiculous but that was how I felt.

-So you’re comparing me to a city! Are you serious? A disgrace! – I sensed a tiny seed of truth hidden behind the joke.

-I’ll try to explain it. London is amazing and incredibly lively, very exciting and when I was living there I got used to its vibration but now, rarely seeing it, I never spend enough time there to get used to it again. And when I’m with you, seeing as it’s not a part of everyday life so it’s always like a celebration I just don’t want to be distracted by anything if possible. Does it make sense to you?

-No. But I’ll accept that is how you work – he said smiling at me – Kent it is then. Actually, thinking about it now, it sounds like a really good idea. A bit of peace and quiet, long walks and lunch in the pub. Yeah, I could do with that.

And hopefully no exhibitions, I thought. Not bad.

    1. Edit 2020.10.12.
      • kiskolibri 2020.10.12.
    2. Edit 2020.10.12.
      • kiskolibri 2020.10.12.

    Add Your Comment