Mind? The gap – 2. könyv, 12. fejezet – Kókuszrum és holdfény

Scroll down for English!

12.

Kókuszrum és holdfény

A gépen London felé meg voltam veszve az örömtől és a világ tetején éreztem magam, képletesen legalább úgy, mint szó szerint. London elég hideg volt, amikor megérkeztem, felhős ég és szemerkélő eső fogadott plusz egy szokatlanul izgatott és boldog Ő. A hazafelé tartó úton elmondta, hogy annyi elintézni valója volt így indulás előtt, hogy az elmúlt három napban napi néhány órát aludt csak. Úgy éreztem, hogy nagyon finoman azt akarta sugalmazni, legyek szíves és hagyjam aludni őt aznap, szóval vettem az adást és eldöntöttem, hogy mindenféle vágyamnak hősiesen ellenállok. Lesz arra úgyis elég időnk a következő 13 napban. Egyrészről hatalmas várakozás volt bennem azzal kapcsolatban, hogy ilyen sok időt tölthetek majd vele, másrészről viszont némi fenntartás is. Mindenestől imádtam a pasit, de nem voltam vak és nem gondoltam, hogy kifejezetten könnyű ember lehet együttélés szempontjából és mivel a teljes közös történetünkben eddig a pontig maximum 2 napot töltöttünk egyszerre egymással, így két hét vele együttlakásnak minősült számomra.

Rendeltünk kaját és segítettem neki összepakolni, aztán korán lefeküdtünk és olvastunk egy kicsit, de pár perc után elaludt. Levettem a szemüvegét, leraktam a könyvét és lekapcsoltam a villanyt. Hátulról ölelt át, miközben a villanykapcsolóért nyúltam, hát így maradtunk: én a kiskifli, egyenletes, lágy lélegzete a tarkómat csiklandozta. Picit nehezemre esett elaludni az izgalomtól, de azért a végén sikerült. Reggel enyhén ingerültnek láttam, de nem vettem magamra. Aztán a repülőn bevallotta, hogy annak ellenére, hogy élete nagy részét a levegőben tölti, még mindig nem szeret repülni, elsősorban a klausztrofóbiája miatt. Azt mondtam, hogy mindezt tudva, még jobban értékelem, hogy rendszeresen meglátogat engem Budapesten. Az út eseménytelen volt és egy részében aludtunk. Dubai fullasztóan forró volt, amikor megérkeztünk és mivel több, mint 7 óránk volt a csatlakozásig, a szállodába mentünk, ittunk egyet, lezuhanyoztunk, fogat mostunk és lefeküdtünk néhány órára. Jól megölelgettem és megcsókolgattam, alvás előtt és elég nehezemre esett visszafogottnak lenni, olyan finom volt.

Beszállás előtt megint morcos volt, de már tudtam, hogy nem kell fölvenni. Az ő zenéjét hallgattam telefonról és írtam is az úton, mivel magammal hoztam a laptopomat, míg ő aludt egy kicsit és olvasott. Tényleg nagyon fáradt lehetett, még sosem láttam ennyit aludni. Felkeltettem, amikor a pilóta közölte, hogy leszálláshoz készülődünk és imádtam a gyönyörű szeme álmos tekintetét. Annyira izgatott voltam és tényleg a fellegekben jártam, hogy újra itt lehetek és az, hogy ezt az élményt ráadásul vele élhetem át, majdnem hihetetlenné tette az amúgy is elképesztő utazást.

-Azta, értem már, mire gondolsz – mondta, ahogy kiléptünk a reptérről és meglátta a kilátást.

-Megcsókolhatlak? – kérdeztem.

-Oké – mondta, szóval megtettem.

Taxival mentünk a gyorskomp-állomásra, mert komppal mentünk először La Digue-re, ahol az első öt napot töltöttük, később pedig tovább Praslin-ra a második öt napra. Én imádom ezt a kompozást, de nem voltam benne biztos, hogy neki is be fog jönni, mert néha elég durva tud lenni a hullámok miatt, de szerencsére élvezte és hamarosan megérkeztünk a világ legszebb, de legalábbis egyik legszebb tájára. A kompállomástól taxi vitt a szállásunkra és majdnem összepisiltem magam, amikor megláttam, hogy hogyan is néz ki igazából. Már a képeken is varázslatos volt, de a valóság minden képzeletet felülmúlt. Az én képzeletemet, mindenesetre. Amikor végre egyedül maradtunk a szobában, odamentem hozzá, hogy megöleljem és összepuszilgassam az arcát.

-Ó, Uramisten! – mondtam és biztos nagyon aranyos lehettem, mert az arca, ahogyan rám nézett, ezt sugalmazta – Ez nem is evilági! Annyira boldog vagyok! Mindig vissza szerettem volna jönni ide, de ez…ebben a szállodában, azzal a férfival, akit a legjobban szeretek a világon…Nem találok szavakat. Baszki!

-Pedig nem úgy tűnsz, mintha nem találnál szavakat – mondta és kuncogott rajtam – Tényleg gyönyörű itt és nagyon jó érzés ilyen boldognak látni téged – jól megölelt.

-Mit csináljunk először? – kérdeztem.

-Egy jó úszás? Szerintem ésszerű ötlet – mondta, így gyorsan kipakoltunk egy kicsit, felvettük a fürdőruhánkat és elmentünk úszni. Úgy döntöttünk, hogy aznap a szálloda környékén maradunk és másnaptól kezdjük el felfedezni a szigetet. La Digue nagyon pici és a szigeten nincs autóforgalom (eltekintve attól a néhány taxitól, ami a turistákat viszi a szálláshelyre). A bevett közlekedési eszköz a bicikli, ezért úgy határoztunk, hogy másnap bérelünk két bringát és részletekben, kényelmesen körbejárjuk majd az egészet. Hoztunk magunkkal térképet és szórólapokat a kompállomásról, hogy legyen elképzelésünk, merre megyünk, de meglepetésemre szinte minden fontosra emlékeztem. Amikor megérkeztünk, még mindig kicsit fáradtnak és megviseltnek tűnt, de hamar rájöttem, hogy valami varázslatos kapcsolata van a vízzel, különösen a természetes vizekkel, mert ahogy bement, azonnal újjászületett. Laza, harmonikus, könnyed és tökéletesen elégedett lett. Ez a nap valamiféle bűvös kábulatban telt, amiben helyet kapott sok úszás, egzotikus koktélok, isteni kaja, árnyékban pihengetés és beszélgetés, a gyönyörű, finom hangjának a hallgatása. Isten a tenyerére vett és felemelt minket, hogy odafentről láthassuk a világot, abból a birodalomból, ahol az álmok valóra válnak, ahol csodák történnek és az igazi, végtelen szeretet az alapbeállítás.

Aznap éjjel szenzációsat szeretkeztünk, miközben az enyhe, trópusi szellő bizsergette enyhén izzadt bőrünket és az éjszakai állatok hangja halkan beszivárgott a szobába. Úgy éreztem, erre igazán megérte várni. Utána összebújtunk és aludni készülődtünk.

-Alszol már? – kérdeztem.

-Majdnem, miért?

-Csak azt akartam mondani, hogy köszönöm. A közelébe sem jön annak, hogy leírja, amit érzek, de nem találtam jobb kifejezést – mondtam és hallottam, ahogy lágyan elmosolyodik.

-Szívesen, bébi  – megpuszilta a fejem búbját.

Bár nagy hangsúlyt fektettem rá, hogy naponta többször is bekenjem naptejjel, de a sápadt, angol bőre nem bírt el a trópusi napsütéssel és bizonyos részeken eléggé leégett, ezért figyelnem kellett, hogyan ölelgetem néhány napig, mert a válla volt a legrosszabb. A következő naptól elkezdtük felfedezni a szigetet a bérelt biciklijeinkkel, mindenhol megálltunk úszni, csónaktúrákra mentünk, sznorkeleztünk és kilométereket sétáltunk. Egyik nap javasoltam, hogy kóstolja meg velem a helyi kókuszrumot, amit én nagyon szeretek, de először nem volt túl lelkes, aztán mégiscsak kipróbálta és a végén teljesen beleszeretett. Úgyhogy aznap a szálloda felé bementünk a boltba és vettünk belőle egy üveggel, vacsora után pedig kiültünk a teraszra, hogy igyunk egy kicsit. Boroztunk is a kajához, így már eleve kissé emelkedett hangulatban volt, de aztán úgy nekiállt a rumnak, mintha attól félne, kimegy a divatból és a végén az üveg jó részét betermelte egyedül. Benyomott, mint a csacsi. Nagyon édes volt és engem egyáltalán nem zavart, amikor részeg, mert általában csak érzelmes és kifejezetten imádnivaló lett ilyenkor. Csak ültem ott vele és néztem, ahogy iszik, mert nekem egy pohár bőven elég volt belőle. De ő beszédes és kuncogós volt és olyan cuki dolgokat is megosztott velem, amikről általában nem szokott beszélni. Aztán egyszer csak felém fordult és ezt mondta:

-Tudod, ha húsz évvel fiatalabb lennék és hetero, elvennélek feleségül – eddigre már kicsit összemosta a szavakat, ezért nem voltam benne biztos, hogy jól értettem. De gyanús volt.

-Menj már, tök részeg vagy – nevettem, mert annyira meghatott, amit mondott, hogy egészen zavarba jöttem tőle és éreztem, ahogy gyűlnek a könnyek.

-Az vagyok. Tudom, hogy részeg vagyok, de komolyan mondom. Feleségül kérnélek, de te kikosaraznál, mert azt mondtad, nem kell több férj, igaz?

-Hm. Ha te kérnél, azért megfontolnám – mondtam, még mindig nagyon meghatva, de közben rájöttem, hogy valószínűleg egy szóra sem fog emlékezni másnap, ezért könnyebben bele mertem vonódni egy ilyen érzékeny beszélgetésbe.

-Csak megfontolnád? Nem egyértelmű igen? Felháborító!

-Hát, nem vagyok benne biztos, hogy az együttélés jót tenne nekünk. És általában ez a szokásos következménye egy házasságnak, nem?

-Miért? Szerinted olyan nehéz velem együtt élni? – kérdezte és a szemembe nézett, egyszerre mind a négybe…

-Nem, inkább azt gondolom, hogy az életvitelünk nem kompatibilis egymáséval. Én a két kamaszlányommal, te a karriereddel és mindennel, amit az jelent. De egészen őszintén, valószínűleg elég nehéz is lehetsz, szerintem.

-De azért szeretsz…

-Jobban szeretlek, mint bármelyik férfit, valaha előtted.

-Jobban, mint az ex-férjeidet? Mindkettőt? – kérdezte és megcsókolt.

-Jobban, mint azt a kettőt együtt, szorozva ezerrel -mondtam, megsimogattam az arcát és megcsókoltam.

-Azta! Ez elég komoly számnak tűnik.

-Igen. Hozzád mennék, ha megkérnél. Nem is kéne húsz évvel fiatalabbnak lenned…

-De heteronak igen – mondta.

-Így van. Az ember nem köti le magát valaki mellé, akinek valami másra van szüksége, ugyanígy nem köt le magához valakit, akiről tudja, hogy valami mást akar.

-Igen – nagyon édesen mosolygott rám – bár sosem lehet tudni, még akkor sem, ha először minden tökéletesnek tűnik is…

-Ez igaz. De orosz rulettet játszani nem ugyanaz golyóval, vagy anélkül – mondtam.

-Mondja ezt a nő, aki kétszer elvált – mondta és vicces volt, nem bántó – Vajon ki tehette be a golyókat?

-Most erre mit mondjak? – kérdeztem és megcsókoltam – nem fekszünk le?

-Nem hiszem, hogy nagy esély van…

-Igazi csoda lenne. Csak arra gondoltam, talán most még eljutsz az ágyig egyedül is, a támogatásom nélkül, de ha folytatod az ivást…

-Nem, már befejeztem. Segíts a fogkrémmel, jó?

Bementünk és nyomtam neki fogkrémet a fogkeféjére. Éppen csak hogy el tudott intézni lefekvés előtt mindent egymaga, gond nélkül. Mire én is végeztem a vécével és a fogmosással, már aludt, de a hátán fekve, a karját kitárva nekem, hogy odabújhassak hozzá. Amikor odakucorodtam, átölelt és mormogott valamit, ami jó éjszakátnak hangzott. Rohadtul fog holnap fájni a feje, gondoltam, aztán elaludtam.

Amikor reggel felébredtem, még aludt, a hátán fekve, halkan horkolva. Hirtelen elöntött a szeretet hulláma, iránta és úgy teljes egészében, csak az élet iránt is. Nem úgy tűnt, hogy hamarosan fel fog ébredni, így elmentem vécére, aztán fürdőruhába bújtam és kimentem úszni egyet. Még viszonylag korán volt és a hőség is egy fokkal enyhébb volt, mint később szokott lenni. Az óceán csendes volt, semmi szél nem fújt és én csak feküdtem a hátamon, néztem a tökéletes kék eget, amin a fehérfarkú trópusimadarak röpködtek és csak sodródtam, mindenféle gondolat vagy cél nélkül. Hagytam, hogy a víz gyengéden emelgesse a testemet az apró hullámok hátán és élveztem, hogy egy vagyok a természettel, csak egy csepp az óceánban, tudva, hogy valami elképesztőnek a része vagyok és a legnagyobb hálát éreztem minden iránt, ami benne van. Nem tudom, mennyi időt töltöttem így, de lassan nagyon megéheztem és eldöntöttem, hogy visszamegyek és felkeltem őt is. Egyenesen a fürdőbe mentem, hogy gyorsan lemossam a sót. Épp akkor ébredezett, amikor bementem a szobába és ahogy megláttam az arcán az “elviselhetetlen fejfájás” arckifejezést, mosolyogni kezdtem.

-Jó reggelt. Fejfájás?

-Óhh! Miért hagytad? – kérdezte, ahogy megcsókoltam.

-Mert nyaralsz és mert nem vagyok az anyád – mondtam – Olyan büdi vagy, mint egy pálinkafőzde. Viszont én éhen halok, menjek egyedül?

-Nem, ne, csak adj tíz percet – mondta és felkelt. Szegény pasi, fájdalmas volt nézni. Lezuhanyozott, bevett néhány tablettát a fejére, felöltözött és mentünk reggelizni. Kaja után már jobban volt egy kicsit, de még mindig eléggé gyengélkedett, ezért úgy döntöttünk, nagyon óvatosra és lassúra hangoljuk azt a napot. Nem mintha bármi ok lett volna a sietségre ebben a földi paradicsomban, de még az átlagosnál is kényelmesebbre. Később, ahogy feküdtünk az árnyékban fürdés után és beszélgettünk, visszautalt valamire, amit mondtam neki előző este, amikor már nagyon részeg volt. Meglepődtem, hogy emlékszik, mert azt hittem, semmit nem fog tudni felidézni abból, amiről akkor beszéltünk.

-Ó, emlékszel erre? Azt hittem, nem fogsz – mondtam és mosolyogtam.

-Mindenre emlékszem a tegnap estéből. És nem fogok róla beszélni, de komolyan mondtam – rám pillantott egy másodpercre, de gyorsan elfordult.

-Hú! Azta! Akkor ne beszéljünk róla – mondtam és odahajoltam, hogy megcsókoljam – Úgyis elmondtunk már mindent, amit el lehet róla mondani. És én is komolyan gondoltam.

Mosolygott, de nem válaszolt. Fölkeltem és odamentem mellé. Hason feküdt, az álla a kezére támasztva. Ráfeküdtem a hátára, betakartam a testét az enyémmel és megpusziltam a tarkóját. Nap, tenger és ő illata volt. Csak feküdtem rajta, az én hasam rásimult az ő finom, meleg bőrére a hátán, a lélegzetünk lassan összehangolódott, amíg egy idő után már olyan volt, mintha egy test lennénk.

-Tényleg nagyon könnyű vagy – mondta kicsivel később és éreztem, ahogyan meg kellett törnie a pillanatot, amikor túl közel, túl mélyre kerültem belé, ezért ezt végszónak felfogva, leszálltam róla.

Később egy hatalmas, csodálatos gyümölcstálat osztottunk meg és megkérdeztem, nem kér-e hozzá egy kis kókuszrumot jéggel. Azt mondta, hogy fogjam be, belőlem meg kitört a nevetés. Vacsora után egy picit elmentünk biciklizni és találtunk egy bárt, ahol fantasztikus élő zene volt. Bementünk, mert olyan varázslatos volt a hangulat, hogy részese akartunk lenni. Azt mondta, ő nem iszik, ezért csak valami gyümölcslét kért, én ittam egy sört és mielőtt észbe kaptunk volna, már egy táncoló, nevetgélő és viccelődő csoport tagja voltunk, ami helyi lakosok és turisták keverékéből állt és végül nagyon későig maradtunk. Ez volt az utolsó esténk La Digue-en, másnap reggeli után a komppal Praslinra utaztunk. Úgy mentünk aludni, hogy a telihold ezüstös fénye egyenesen az ágyunkra sütött. Ő be akarta húzni a függönyt, de kértem, hogy hagyjuk nyitva, mert imádom a teliholdat. Kicsivel később felébredtem, kinyitottam a szemem és azt láttam, hogy felkönyökölve engem néz, miközben a hold fénye megvilágítja a szép arcát. Megsimogattam, ő pedig megpuszilta a kezemet.

-Nem tudok aludni ilyen fényben – mondta.

-Jaj bocs! Nem tudtam. Akkor húzzuk be a függönyt! – mondtam, de nem mozdult, csak megcsókolt én pedig fölé kerültem, majd hosszú csókolózás után lassan és óvatosan szeretkezni kezdtünk ebben a bámulatos környezetben, miközben az erős holdfény ragyogóra festette a bőrünket. Nem tudom, mi baja volt az alvással, de a hold nem lehetett, mert oda sem jutottunk a függönyhöz és mégis két perccel szex után már aludt is, az ezüstös ragyogással az arcán.

 

12.

On the plane to London I was ecstatic with joy and felt on the top of the world, figuratively as well as literally. I arrived at a pretty cold London with grey clouds and light drizzle and an unusually excited and happy him. He told me on the way home that he was so busy that he only had a few hours sleep the last 3 days. I thought that very sensitively he was trying to suggest I let him sleep that night so I took the message and decided to resist any urge I might have being near him. We would have plenty of time for that kind of activity as well in the following thirteen days. There was a massive anticipation in me about having a chance to spend so much time with him but also a slight apprehension. I loved the man to bits but I wasn’t blind and I didn’t think he was particularly easy to live with and given our history of only ever spending a couple of days together, nearly two weeks was considered living together, as far as I was concerned.

We ordered some food, then I helped him pack and we went to bed early, reading a bit but he fell asleep after a few minutes. I took his glasses off, put his book down and switched off the light. He cuddled me from the back as I was reaching for the lightswitch so we stayed like that, me the little spoon with his gentle breath on the nape of my neck. I had a little difficulty falling asleep from all the excitement but managed finally. In the morning he seemed slightly irritable but I didn’t take it personal. Then on the plane he confessed that in spite of spending a good deal of his life in the air, he still didn’t like flying, mainly because of his claustrophobia. I told him that knowing this I appreciated even more him coming over to Budapest to see me. The flight was uneventful and we slept some of the way. We arrived at a stiflingly hot Dubai and had over 7 hours until the connection so we went to the hotel and had a drink, a shower, brushed our teeth and had a few hours of sleep. I went to kiss and cuddle him before going to sleep and he was so delicious it was quite difficult to be sensitive.

He was a bit grumpy again before getting on the plane but I knew better than being disturbed by it. I was listening to his music on my phone most of the way and also writing my book as I brought my laptop with me, whilst he slept a bit and read. He must have been really tired, I’d never seen him sleep that much. I woke him when the captain announced we would be landing soon and loved the sleepy look in his gorgeous eyes. I was so excited and absolutely over the moon to be back and being with him just made this already amazing experience almost unbelievable.

-Wow, I see what you mean – he said, exiting the airport and looking at the view.

-Can I kiss you here? – I asked

-Go on – he said and I did.

We took a cab to the speed ferry berth and got on the ferry to get to La Digue as we were to spend the first five days there, and go to Praslin for another five days. I loved the ferry trip but I wasn’t sure he’d be impressed as it can be pretty rough but he enjoyed it and we arrived to the most beautiful place on this planet, or one of them anyway. We were driven to our hotel and I nearly pissed myself seeing what it actually looked like in real life. It was really amazing on the photos but reality was beyond imagination. My imagination, anyway. When we were finally left alone in the room, private at last, I went to embrace him and kiss him all over his face.

-Oh. My. God. – I said and I must have been really sweet because that was what the way he looked at me suggested – This is out of this world! God, I am so happy! I’ve always wanted to come back here but this…Being in this hotel, with the man I love most in this world is just…I’m lost for words. Fucking hell!

-You don’t seem to be lost for words – he said, giggling at my reaction – It really is amazing here and it feels good to make you happy – he held me with real emotion.

-What shall we do first? – I asked.

-A swim? Sounds like a reasonable choice to me – so we unpacked a bit, put on our swimming suits and went for a swim. We decided to stay in the hotel for the day and go exploring the island from the day after. La Digue is really small and there is no traffic allowed on the island (apart from a few taxis, driving tourists to their accomodation) so the usual form of transport there is cycling therefore we decided to rent two bycicles the following day and bit by bit go all around it. We got some maps and stuff from the berth so we would have an idea of where we wanted to go but, to my great surprise, I remembered quite well all the important things. When we arrived, he still looked a bit tired and worn out but I found that he had this magical relationship with water, especially natural water, because almost as soon as he got in it, he was a different person. Relaxed, harmonious, easy and very contented. The day passed by in some sort of magical haze with swimming, cocktails, incredible food, lying in the shadow and chatting, enjoying the sound of his beautiful, soft voice. God has put us on his hand and lifted us up to see the world from above, from the realm of dreams coming true, miracles happening and real, infinite love being the default setting.

That night we had the most sensational sex with the gentle tropical breeze tickling our slightly sweaty skin and the sound of the night animals softly infiltrating the room. I felt it was really worth waiting for. We cuddled up afterwards and got ready to go to sleep.

-Are you asleep yet? – I asked

-Nearly, why?

-Just wanted to say thank you. It doesn’t come close to expressing how I feel but I can’t find a better phrase – I said and heard him smile gently.

-You’re welcome, baby – and he kissed the top of my head.

Although I made a point of putting suncream on him many times a day, his pale English skin couldn’t cope with the tropical sunshine and he got a bit burned at places so I had to watch cuddling him for a few days  as his shoulders were the worst part. From the next day we started exploring the whole island on our rented bikes, we stopped to swim everywhere and also went on some boat trips, did some snorkeling and walked miles. One day I suggested he had some local coconut rum with me which I really loved and he wasn’t sure at first but then gave it a try and ended up falling for it. So on the way back to the hotel we got a bottle of it from the shop and after dinner sat out on our terrace, to have a little. We’d also had some wine with dinner and he was already quite merry when we got back but started on this rum like it was going out of fashion and ended having the best part of the bottle alone. He got pissed as a newt. He was very sweet and I wasn’t bothered at all as he mostly turned really emotional and absolutely loveable when he was drunk. So I just sat there with him, watching him drink as I had enough after the first one. But he was chatty and giggly and shared some very cute things he didn’t normally talk about. Then once he turned to me and said:

-You know, if I was 20 years younger and straight, I would marry you – by this point he was slightly slurring his words and for a moment I wasn’t sure I got it right.

-Come on, you’re pissed – I laughed because I got so touched that it embarrassed me and I felt tears gathering.

-I am. I know I’m pissed but I mean it. I would ask you to marry me. But you would turn me down as you said no more husbands, wouldn’t you?

-Hm. If you asked I would consider it – I said, still very touched but I realized he probably wouldn’t remember any of it the next day so I felt a bit more free being drawn into a sensitive conversation like that.

-Only consider it? So not an obvious yes? Outrageous!

-Well, I’m not sure living together would do us really good. And that’s normally the general idea behind a marriage, isn’t it?

-Why? Do you think I’m so difficult to live with? – he asked and looked at me, into all of my four eyes…

-No, it’s more that I think our lifestyles our not compatible, me with the two teenage daughters, you with your carreer and everything it means. But actually I think you are probably pretty difficult, to be honest.

-But you love me though…

-I love you more than any man, ever before.

-More than your ex-husbands? Both of them? – he asked and kissed me.

-More than those two together, multiplied by a thousand – I said, stroked his face and kissed him.

-Wow. That would be a pretty serious number.

-Yes, I would marry you if you asked me. You wouldn’t have to be 20 years younger…

-But I would have to be straight – he said.

-Yes you would. You don’t tie yourself down to someone who needs something else, likewise you don’t like to get someone tied down to you knowing they want something else.

-Yes – he smiled at me very sweetly – though you never know, even if everything looks perfect to start with.

-That’s true. But playing russian roulette with or without the bullets is not the same – I said.

-Says the woman who divorced twice – he said and it was funny, not offensive. – Who put the bullets in?

-What can I say? – I said and kissed him again – should we not go to bed?

-I don’t think I’m very likely to…

-It would be a miracle. I only meant maybe you can still make it to the bed without me carrying you but if you drink some more…

-No, I’m finished now. Help me with the toothpaste, will you?

So we went in and I put toothpaste on his toothbrush. He only just managed to get himself to bed without any trouble. By the time I finished with the toilet and brushing my teeth, he was asleep but he was lying on his back, his arm spread out for me to go snuggling up to him. When I got comfortable on him, he put his arm around me and murmured something that sounded like goodnight. He would have a splitting headache tomorrow – I thought and fell asleep.

When I woke up he was still sleeping, on his back, snoring gently. I felt a sudden rush of love towards him and also, life in general. He didn’t look likely to wake up anytime soon so I went to the bathroom then got into my swimming suit and went out for a swim. It was reasonably early and the heat was just a tiny bit milder than later in the day. The ocean was quiet, there was no wind at all and I lay on the surface on my back, looking at the perfect blue sky with the white-tailed tropicbirds flying about and just drifted without a single thought or purpose. I let the water gently lift my body on the back of the tiny waves and I enjoyed being one with nature, just a drop in the ocean, knowing that I was part of something amazing and felt the deepest gratitude for everyhing in it. I don’t know how long I spent in there but slowly started to feel really hungry so I went back to wake him. I went straight into the bathroom to wash the salt off first. He was just waking up as I entered the room, and when I saw his face with an insufferable headache expression on it, I started smiling.

-Good morning. Headache?

-Ohh. Why did you let me? – he asked as I kissed him.

-Because you’re on holiday and I’m not your mother – I said – You smell like a distillery. Right, I’m starving, shall I go alone?

-No, no, give me ten minutes – he said and got up. It was painful to watch, poor thing. He had a shower and took some pills for his headache, then got dressed and we went to have breakfast. After eating he started feeling a bit better but still very gentle so we agreed that we would take the day very slowly. Not that there was any reason for rush there in this paradise on Earth but even slower than normal. Later as we were lying in the shadow after a swim and talking, he referred back to something I had said to him last night when he’d been really drunk. I was surprised he remembered it cos I thought he wouldn’t have any recollection, whatsoever about our conversations from the night before.

-Oh, you remember that! I thought you wouldn’t – I said and smiled

-I remember everything about last night. I won’t talk about it but I was serious – he glimpsed at me for a second but quickly looked away.

-Oh. Wow. Let’s not talk about it then – I said and kissed him – we said everything there is to say, anyway. And I meant it, too.

He smiled and didn’t answer. I got up and went to him, he was lying on his front, his chin resting on his hand. I got on his back, covering his body with mine and kissed the nape of his neck. He smelled of him, sun and sea. I just lay there on top of him, my front touching the warm, soft skin of his back, our breathing slowly synchronizing, until we were literally one body.

-God, you really are light – he said after a while and I sensed how he needed to break the moment when I was getting too close, too deep inside, so I considered it my cue and got off him.

Later we got an amazing plate of fruit which we shared and I asked if he wanted a coconut rum on ice with it. He told me to shut it and I burst out laughing. After dinner we went for a little ride on our bikes and found a bar with fantastic live music. We went in there because the atmosphere was so magical that we just wanted to be part of it. He said he was off the booze so only had some fruit juice but I had a beer and before we actually realized we were part of a dancing, laughing and joking group of people, a mixture of tourists and residents and ended up staying until really late. It was our last evening on La Digue, the following day we were to take the speed ferry to Praslin after breakfast. We went to sleep with the silver light of the full moon shining on our bed and he wanted to close the curtains but I asked him to leave them open as I love the full moon. I woke up some time later, opened my eyes and saw him on one elbow, looking at me, the moon illuminating his gorgeous face. I reached out to touch it and he kissed my hand.

-Can’t sleep with all this light – he said

-Oh, sorry. I didn’t know. Let’s close the curtains then – I said but he kissed me instead so I got on top of him, we kissed for ages then slowly and delicately started making love in this astonishing surroundings with the bright moonlight on us which made our skins glow. I don’t know what his trouble was with sleeping but it couldn’t have been the moon because we never got around to closing the curtains  and still, he fell asleep two minutes after sex with the silver light on his face.

  • Add Your Comment